Frissítse Flash lejátszóját!
Csak a n?‘knek

Elektronikai hulladék bemutatása

nyomtatható verzió
E-hulladék

Egy újabb, mostanában sokat hallott kifejezés. Felgyorsult világunk egy újabb problémája, ami megint csak arra enged következtetni, hogy kissé rövidtávon gondolkodunk és hogy a kötelezőnek vett fejlődés "őszinte költségeit" pedig figyelmen kívül hagyjuk. Ez nem más, mint az elektronikai hulladék. A lakossági elektromos és elektronikai hulladék (e- hulladék) a legnagyobb mennyiségben a következő elektromos és elektronikai berendezésekből keletkezik:

  • Nagyméretű háztartási berendezések (mosógép, hűtőszekrény, ventillátor, mosogatógép)
  • Kisméretű háztartási berendezések (porszívó, gyorsforraló, konyhai robotgép, kávéfőző)
  • IT és telekommunikációs berendezések (számítógép, nyomtató, telefonkészülék, fax, mobiltelefon).
  • Szórakoztató elektronikai berendezések (rádió, TV, hifi torony DVD lejátszó, házimozi).

elektronikai hulladek3

Vannak még további berendezés kategóriák is, így a háztartásokban található, valamennyi elektromos és elektronikai berendezés besorolható valamelyikbe. 

A világszervezet kutatással és posztgraduális képzéssel foglalkozó globális szervezetének szakemberei kimutatták, hogy a hulladék többségét, 60 százalékát öreg mikrohullámú sütők, mosógépek, mosogatógépek, más háztartási berendezések, irodai eszközök teszik ki. A kisebb eszközökből, mint a mikrohullámú sütők, kenyérpirítók 12,8 millió tonna, a nagyobbakból, mint a mosógépek, hűtőszekrények, szárítógépek, mosogatógépek 18,8 millió tonna hulladék keletkezett.

A legtöbb elektronikai hulladékot az Egyesült Államok lakossága termeli, 2014-ban 7,072 millió tonnát. A második helyen Kína áll 6,032 millió tonnával, a harmadikon Japán 2,200 millió tonnával. Az európai országok közül Nagy-Britannia a legnagyobb e-hulladéktermelő, a ranglista ötödik helyén áll évi 1,5 millió tonnával, ez csak 100 ezer tonnával kevesebb, mint a negyedik helyen álló Indiáé, amelynek azonban 20-szor annyi a lakosa.
Miközben a fejlett országokban nagy mennyiségű elektronikus hulladék keletkezik - Norvégiában például tavaly lakosonként 28,4 kilogramm -, Afrikában tavaly kevesebb mint 1,7 kilogramm volt ez a szám. A jelentés szerint évi átlag 2 millió tonnával nő az e-hulladék, és 2018-ra nagysága el fogja érni a 50 millió tonnát.

A kidobott több millió tonna mobiltelefonnal, hűtőszekrénnyel és más elektronikai eszközzel 300 tonna arany és egyezer tonna ezüst, 1900 tonna réz vész kárba, ezek összértékét mintegy 52 milliárd dollárra becsüli a jelentés. Kárba vész továbbá 16.000 tonna vas is, mivel az eszközök nem kerülnek be az újrahasznosítási programokba.

Rövid és tartalmas ismertető az e-hulladék veszélyeiről:

2005. augusztus 13.-a óta a kiterjesztett gyártói felelősség elve alapján jogszabály kötelezi az elektromos és elektronikai készülékek gyártóit, forgalmazóit a hulladékká vált elektromos és elektronikai berendezések visszagyűjtésére, hasznosítására, ártalmatlanítására. Az EU- és a hazai jogszabályi előírásoknak megfelelően, Magyarországon 2008-ban el kell érni a 4 kg/fő e-hulladék begyűjtését, hasznosítását. A lakosság térítésmentesen adhatja le hulladékká vált elektromos és elektronikai berendezéseit a hulladékgyűjtő udvarokban és az elektromos és elektronikai készülékeket forgalmazó kereskedőknél, azaz ahol vettük a készüléket, ott általában térítésmentesen át is veszik a hasonló típusú e-hulladékokat. Előtte azért nem árt odatelefonálni, csakhogy ne érjen minket meglepetés!

elektronikai hulladek

Azért is fontos az e- hulladék szervezett begyűjtése a lakosságtól a fent jelzett, vagy bármely más módon, mert a történelmi e- hulladékban gyakran előfordulhatnak olyan alkatrészek, melyek veszélyes komponenseket is tartalmazhatnak (ólom, hatértékű króm, kadmium, higany...). Pontosan azért, hogy az e- hulladékban lévő, az emberre és környezetére veszélyes komponensek ne kerülhessenek ki a természetbe, az Európai Unió által meghatározott módon, a jogszabályi előírásoknak megfelelően kell az e- hulladékot előkezelni, hasznosítani és ártalmatlanítani. A begyűjtött elektromos és elektronikai berendezések jelentős része kisebb javítások árán ismét használhatóvá tehető, visszakerül a lakossághoz. Természetesen, vannak hasznos másodnyersanyagok is az e- hulladékban. Ilyenek a vasfémek, réz, kábel, nyáklemez, arany, ezüst. Ezekből a másodnyersanyagokból sokkal kisebb energiaráfordítás révén lehet ismét értékes termékeket nyerni, mintha ugyanezt ércek feldolgozásával tennénk.

A jogszabályi kötelezettségek teljesítése a gyártókra, forgalmazókra, kereskedőkre (Kötelezettek) vonatkozik. Ahhoz, hogy a kötelezettségeiket teljesíteni tudják, nonprofit gazdasági társaságokat, koordináló szervezeteket hoztak létre, melyek a fenti kötelezettségeket díjfizetés ellenében átvállalják. Olyan üzemekkel kötnek teljesítési szerződéseket, melyek megfelelnek a jogszabályi követelményeknek.

Példa?

Az e- hulladék előkezelését a szerződött jogosult előkezelők kézi- és gépi módszerrel végzik. A kézi előkezelés költsége a munkaigényessége miatt nagy, azonban így teljes egészében eleget tud tenni az előkezelésre vonatkozó nagyon szigorú előírásoknak. A kézi előkezelést általában megváltozott munkaképességű dolgozók végzik. A gépi előkezeléseket az e célra alkalmas shredderekkel végzik, de van egy, a legmodernebb megoldásnak számító un. "láncos törő"- vel működő bontóberendezés is. A gépi előkezelésnél csak abban az esetben teljesülnek a szigorú előírások, ha az e- hulladék szakszerű kézi előkezelésben is részesül, mielőtt a gépre kerül. A gyűjtést és előkezelést végző üzemek abból a díjból részesülnek, melyet a Kötelezettek fizetnek a Koordináló Szervezeteknek. Az előkezelést végzők a munkák és az ártalmatlanítás valamennyi költségét viselik, azonban a hasznosításból származó bevétel is őket illeti.

Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Hullad%C3%A9k

A világban komoly problémát jelent az e-hulladékok kezelése, hiszen illegálisan úgy szabadulnak meg tőle (nem a rendszerben leadott hulladékok esete), hogy az út egy fejlődő országban ér véget és ott szakszerűtlen körülmények között bontják és nyerik vissza a nyersanyagokat, sokszor fiatalkorúak dolgoztatásával.

 

http://www.geographic.hu/index.php?act=napi&rov=3&id=7741 

Virtuális szemét - A SPAM

A postaládákat elárasztó kéretlen levelek, szórólapok ellen már folyik a harc, emellett azonban az elektronikus postafiókunkat is folyamatosan ostromolják szeméttel. Az informatikai biztonsággal foglalkozó Symantec 2013-as riportja szerint Magyarország a világon a negyedik (!) a kéretlen levelek arányát tekintve (74 %)!

A pazarlás tehát online is tetten érhető, a drágán és környezetromboló módon megtermelt energiával felesleges kapacitásokat üzemeltetünk. A felmérések szerint az internetes levelezés háromnegyede "spam", ennek döntő többségéért a legnagyobb spammerek (többségük amerikai) a felelősek. Ez az óriási adat-, energia-, és időmennyiség (a kitermelt nyersanyagok, a környezetszennyezés externáliája, a használt sávszélesség, a kiesett munkaidő, stb.) évente több 10 milliárd dollár kárt okoz az Amerikai Egyesült Államoknak és az Európai Uniónak is!

spam6

Spam

A spam tehát kéretlen, nagy példányszámban elküldött, azonos tartalmú elektronikus üzenetet jelent. Olyan levél, melynek küldéséhez a címzett nem adta a hozzájárulását. Az ilyen nagy példányszámú, azonos tartalmú leveleket egyszerre több száz vagy ezer e-mail címre küldik el a feladók. Tipikus spam például a lánclevélszerűen terjedő vicces képek, videók. Veszélyesebb fajtáik a vírusok által küldött olyan levelek, amelyek a nyeremény lehetőségével kecsegtetve kérik személyes adatainkat, bankszámlaszámunkat, pedig igazi céljuk csak az adathalászat.
A spam fajtái

2Ft-ot ér a címünk…

A viccet félretéve mára már elég súlyossá vált a helyzet, mivel hazánkban 2010-ben körülbelül harmincezer -állítólag céges, hivatalos úton összegyűjtött- e-mail címhez nagyságrendileg ötvenezer forintért juthattunk hozzá, vagy akár egy éves előfizetést is vásárolhattunk nagyjából százezer forintért egy Kft-től, "Marketing adatbázis" néven.

Kéretlen elektronikus hirdetések

A kéretlen elektronikus hirdetéseket a köznyelv szintén spamnek nevezi. Ezeket kaphatjuk e-mailben, sms-ben, mms-ben vagy faxon. A tartalmuk gazdasági reklám, társadalmi célú hirdetés (például jótékonysági, adománygyűjtő felhívás, politikai hirdetés), vagy olyan megkeresés, amelyben hirdetések küldéséhez kérik a címzett előzetes hozzájárulását.
JÓ TUDNI: Törvény szerint az e-mailen, sms-ben, mms-ben és faxon kapott hirdetés elektronikus hirdetésnek minősül, de a telefonon, szóban közölt hirdetés nem az.

spam2

 

Jogszerű elektronikus hirdetések

A kéretlen mellett az elektronikus hirdetéseknek létezik jogszerű formája is. Akkor kapunk jogszerűen elektronikus hirdetést, ha ehhez előzetesen hozzájárultunk -önként adtuk meg e célból e-mail címünk, telefonszámunk vagy faxszámunk, valamint nevünket. Az ilyen küldeményekről bármikor korlátozás és indokolás nélkül, ingyenesen leiratkozhatunk. A küldőnek elektronikus hirdetésben tájékoztatnia kell minket arról az elérhetőségről, amelynek segítségével leiratkozhatunk, s biztosítania kell, hogy leiratkozási igényünket postán és e-mailen is bejelenthessük.
Sok esetben tapasztaljuk, hogy hiába iratkozunk le egy hírlevélről továbbra is kapjuk a kéretlen elektronikus leveleket. Az ügyfélszolgálatot felhívva megnyugtatnak, hogy ez pusztán csak az átfutási idő miatt történik, várjunk türelemmel, nemsokára törölnek. De mit tehetünk, ha elfogy a türelmünk? Első lépésként ismerjük meg az elektronikus hirdetés jogi hátterét!

Jogi háttér

A spammelést az USA-ban és az EU-ban is büntetik és nálunk is van spamtörvény! A magyar esetekről eddig nem hallhattunk sok biztatót, de a tengerentúlon már milliárdos nagyságrendű büntetések is születtek.
Csak akkor nincs szükség a címzett előzetes hozzájárulására, ha egy cég e-mail címére érkezik a levél, minden más esetben jogsértő a kéretlen levél küldése - ismertette a spamre vonatkozó alapszabályt Nagy Balázs, a Hatházi Vera Ügyvédi Iroda kommunikációs jogra specializálódott szakértője. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a korlátozás nem vonatkozik a vállalatok központi postafiókjára, a szervezeti egységek címére, illetve az office@cegnev.hu és az info@cegnev.hu-hoz hasonló címekre.
Ám hiába a céges postafiók, ha a kukac előtt valakinek a neve szerepel. Ilyen esetben a küldemény magánszemélyhez érkezik, vagyis a beleegyezése nélkül jogellenes reklámokkal bombázni. Nagy Balázs szerint ezért nem érdemes olyan címekre reklámokat küldeni, amelyek nevet tartalmaznak.

spam4

Egyéni vállalkozóknak eljuttatott hirdetések esetében még könnyebb illegalitásba csúszni: ők ugyanis magánszemélyek, ezért akárhogyan is néz ki az e-mail címük - akár info vagy ügyfélszolgálat is lehet a kukac előtt -, minden esetben tilos a kéretlen hirdetés. Ránézésre persze lehetetlen megmondani egy címről, ki is áll mögötte, a hirdetések küldői ezért vékony jégen járnak. A jogellenesség tényén az sem változtat, ha a levélben felajánlják a leiratkozás lehetőségét!

A jogász szerint még az is spamnek minősül, ha egy honlapon úgy juthat valaki kedvezményhez vagy ajándékhoz, hogy például tíz ismerősének el kell küldeni egy előre megfogalmazott levelet. Erről a gyakorlatról már hatósági határozat is kimondta, hogy jogsértő.
A külföldről érkező, illetve idegen nyelvű kéretlen levelekkel kapcsolatosan fontos megjegyezni, hogy az Ekertv. 1. § (1) bekezdésének a) pontja alapján a hatóság elektronikus hirdetések vonatkozásában biztosított hatásköre "csak a Magyar Köztársaság területéről küldött vagy a Magyar Köztársaság területére irányuló elektronikus hirdetések esetében áll fenn. Az idegen nyelvű elektronikus hirdetés nem minősül a Magyar Köztársaság területére irányulónak, ezért annak kapcsán a hatóságnak nincs hatásköre eljárni."
A vírusok által küldött adathalász üzenetek, lánclevelek, hoaxok (téves információk) nem tartoznak ebbe a kategóriába, ezért a médiahatóság ilyen ügyekben nem indít eljárást.

spam5

 

Mit tehetünk?- Első lépések

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság kiadványa szerint az ártalmas e-mailek elleni védekezés első számú fegyvere az ismeretlen tartalmakkal szembeni óvatosság. Mi is tehetünk óvintézkedéseket annak érdekében, hogy megkíméljük magunkat a kéretlen üzenetektől:

  • Vegyük igénybe e-mail szolgáltatónk szűrési ajánlatát!
  • Használjunk postafiókunkhoz spam- és ártalmastartalom-szűrő programot!
  • A weboldalakon használjuk rejtjelezve e-mail címümket: pl. oszkar(kukac)sztk.hu
  • Soha ne vásároljunk kéretlen e-mailben hirdetett terméket!
  • Ne kattintsunk a kéretlen üzenetekben elhelyezett linkekre!
  • Ne válaszoljunk egyetlen kéretlen elektronikus levélre sem!
  • Amennyiben több embernek szeretnénk elküldeni ugyanazt a levelet, a címlistát titkos másolatba (bcc-be) illesszünk be!
  • A kéretlen leveleket helyezzük a "levélszemét"/"spam" mappába, hogy legközelebb már automatikusan törlődjön (jobb gomb az e-mailen és ott "levélszemét"/"spam" mappa)!
  • A piacon rengeteg spamszűrő jelent meg, ezeket is hasznos forgatni!
  • Ha van saját honlapunk, akkor jó módszer lehet a spamrobotok hamis címekkel való ellátása, ehhez több listamérgező weboldal is a segítségünkre van.

 

spam1

 

Mit tehetünk? -Bejelentés

Amennyiben úgy kapunk ilyen jellegű üzenetet e-mailen, sms-ben, mms-ben vagy faxon, hogy ehhez előzetesen nem járultunk hozzá és nincs az üzenetben semmilyen információ a leiratkozás lehetőségéről, esetleg később is megkapjuk ezeket a hirdetéseket, akkor lehetőségünk van segítségért fordulni a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatósághoz (NMHH). Ugyanezen a linken keresztül tájékoztatást kapunk arról is, hogy különböző panaszainkkal hová fordulhatunk az NMHH berkein belül.

Létezik továbbá egy önkéntesek által üzemeltetett oldal is, ahol minden tudnivalót megtalálhatunk, illetve itt működik egy szégyenlista is "Pellengér" néven.

Hozzájuk is jelentsük be a spammelőket, ez csak egy kattintásba kerül: spambejelentes(kukac)gmail.com

Bejelentés módja

A személyes adatok kezelésével kapcsolatos jogsérelem esetén a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (NAIH) fordulhatunk, akár online (ugyfelszolgalat@naih.hu), telefonon (+36 (1) 391-1400) vagy személyesen (1125 Budapest Szilágyi Erzsébet fasor 22./c). A bírság összege NAIH-eljárás esetén 100 ezertől 10 millió forintig terjedhet, hírközlési hatóság eljárásnál 50 ezertől 500 ezerig.

Források:
Symantec-riport 2013
http://nmhh.hu/
http://metropol.hu "Metropol Zöld" melléklete
http://sj.acts.hu/index.php/2010/08/06/pongracz-andras-www-maildirect-hu-avagy-ujabb-cimlista-elado/
http://www.hir24.hu/
http://hu.spam.wikia.com

Linkajánló:
NMHH tájékoztató a kéretlen e-mailekről
SpamWiki
Tisztelt Vásárló Program
Nem kérünk szórólapot!
Elektronikai hulladék
E-hulladék kereskedelem hátulütői