Frissítse Flash lejátszóját!
Csak a n?‘knek

Hulladék...

nyomtatható verzió

hulladék_08 hulladék_07

hulladék_09

HULLADÉK: Azok az anyagok, amelyek keletkezésük helyén (háztartás, ipari terület, mezőgazdaság, stb.) haszontalanná váltak, de anyagfajtánként külön kezelve, szelektíven gyűjtve még másodlagos nyersanyagként hasznosíthatók.

... az emberiség találmánya

A természetben létező körfolyamatok nem termelnek felesleges anyagokat, melléktermékeket. Ezek a rendszer évmilliók alatt alakultak ki és működnek tökéletesen a mai napig. Minden ciklusokban mozog és hasznosul, a Föld tápanyag és biomassza-készletének részét képezik és a kőzetek, talaj, állatok, növények, emberek legjelentősebb összetevői mind ezen természetes biogeokémiai ciklusoknak az alkotóelemei. Ezen körfolyamatok az atmoszféra, a hidroszféra, a bioszféra, a pedoszféra és a kőzetburok között keringenek végeláthatatlanul. Mi emberek azonban e komplex rendszerek közötti kölcsönhatásokat aligha látjuk közvetlenül, hanem a gyümölcsöző hatásaikat érzékeljük.

hulladék_10 hulladék_01

hulladék_02

Ezzel ellentétben az emberi civilizáció olyan folyamatokat generál és működtet, melynek eredménye, mellékterméke a természetben nem ismert fogalom:

A hulladék és a szemét

Ezt a két fogalmat nehéz konkrétan elválasztani egymástól, hiszen a hétköznapi szemetet szakmai szóval Települési Szilárd Hulladéknak nevezzük (TSZH). Mégis lényegi különbség van a kettő között.

A kettő különbségéről a "Hulladék/Hulladék és szemét" menüpont alatt olvashat.

Hulladékgazdálkodás

A hulladékgazdálkodás a hulladékkal összefüggő tevékenységek rendszere. Foglalkozik a hulladékok keletkezésének megelőzésével, mennyiségének és veszélyességének csökkentésével, a hulladékok kezelésével, ezek tervezésével és ellenőrzésével. Gondoskodik a kezelő berendezések és létesítmények üzemeltetéséről, bezárásáról, utógondozásáról, a működés felhagyását követő vizsgálatokról, valamint az ezekhez kapcsolódó szaktanácsadásról és oktatásról.

"Minden tevékenységet úgy kell megtervezni és végezni, hogy az a környezetet a lehető legkisebb mértékben érintse, vagy a környezet terhelése és igénybevétele csökkenjen, ne okozzon környezetveszélyeztetést vagy környezetszennyezést, biztosítsa a hulladékképződés megelőzését, a képződő hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentését, a hulladék hasznosítását, továbbá környezetkímélő ártalmatlanítását." (2012. évi CLXXXV. törvény a hulladékról c. törvény II. Fejezetének 4. pontja és 4. §-a alapján)

h_piramis_2015

A hulladékpiramis alapján a hulladékképződés megelőzése a legfontosabb, a végleges lerakás pedig a leginkább elkerülendő.

A lépcsők:

  1. Megelőzés (prevention)
  2. Újrafelhasználás (re-use)
  3. Hasznosítás (re-cycle)
  4. Egyéb hasznosítás (recovery)
  5. Lerakás (disposal)

Az 5 lépcsős hulladék hierarchiáról a "Hulladék/5 lépcsős hulladék hierarchia" menüpont alatt olvashat.

A különböző hulladékfajtákról pedig itt lehet olvasni bővebben.

Amennyiben a szelektív hulladékgyűjtés területén szeretnék bővíteni az ismereteiket, akkor jó helyen járnak.

Az általunk megtermelt hulladékokból igen sok újrahasznosított terméket lehet újból forgalomba állítani az építőipartól kezdve, a mezőgazdaságon, a háztartási cikkeken és a kereskedelmi portékákon keresztül a művészeti termékekig nagyon sokszínű a kínálat.

Sőt, a hulladék művészi újragondolása is egyre inkább divatba jön és fokozatosan gyarapodnak a Recycling Art, Öko-Design és Do It Yourself cégek és kezdeményezések.

A művészek ezeken az alkotásokon keresztül reagálnak a XXI. század hulladékproblémájára, felhívva ezzel a figyelmet fogyasztási szokásaink árnyoldalaira. A hulladék feldolgozásának ez egy érdekes és sokszínű formája, ami által a haszontalan kacatok és hulladék anyagok újra termékként, vagy éppen művészeti alkotásként öntenek újra formát.

Már olyan ötletek is megfogantak, hogy miként lehetne a hulladékokból művészeti tárgy és miként kerülhet be az ember által termelt és hátrahagyott szemét a művészet intézményes tereibe, vagyis más szóval milyen a szemét a múzeumban?


A HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ALAPELVEI:

  • A megelőzés elve a hulladékok mennyiségének és veszélyességének a legkisebb mértékűre csökkentését jelenti.
  • Az elővigyázatosság elve alapján a veszély és a kockázat valós ismerete nélkül úgy kell eljárni, mintha azok a lehetséges legnagyobbak lennének.
  • A fenntartható fejlődés elve a megújuló erőforrások alkalmazását a meg nem újulók helyett, a hulladék hasznosítási módjainak keresését, a termékek életciklusának elemzése mellett jelenti.
  • A gyártói felelősség elve azt jelenti, hogy a termék előállítója felelős a hulladékgazdálkodás követelményei szempontjából kedvező anyagok, technológiák megválasztásáért. (Beleértve a termék előállítását, életciklusát, hulladékká válását, hasznosítását, ártalmatlanítását.) A gyártónak a hulladékok kezelésének költségeihez is hozzá kell járulnia.
  • A megosztott felelősség elve szerint a gyártói felelősség alapján fennálló kötelezettségek teljesítésében a termék és az abból származó hulladék teljes életciklusában érintett szereplőknek együtt kell működniük.
  • Az elvárható felelős gondosság elve alapján a hulladék mindenkori birtokosa köteles a lehetőségeinek megfelelően mindent megtenni annak érdekében, hogy a hulladék minél kisebb mértékben terhelje a környezetet.
  • Az elérhető legjobb eljárás elve alapján törekedni kell a legkíméletesebb környezet-igénybevétellel járó technológiák bevezetésére (anyag és energiatakarékos technológiák, környezetszennyező anyagok kiváltása stb.).
  • A szennyező fizet elv alapján a hulladék termelője, birtokosa vagy a hulladékká vált termék gyártója köteles a hulladék kezelési költségeit megfizetni, vagy a hulladékot ártalmatlanítani. A szennyezés okozója, ill. előidézője felel a hulladékkal okozott környezetszennyezés megszüntetéséért, a környezeti állapot helyreállításáért, az okozott kár megtérítéséért.
  • A közelség elve alapján a hulladék hasznosítása, ártalmatlanítása a lehető legközelebbi, arra alkalmas létesítményben történjen.
  • A regionalitás elve alapján a hulladékkezelő létesítmények kialakítása során a területi gyűjtőkörű létesítmények hálózatának létrehozására kell törekedni.
  • Az önellátás elve alapján a képződő hulladékok teljes körű ártalmatlanítására kell törekedni.
  • A fokozatosság elve alapján a hulladékgazdálkodási célokat ütemezett tervezéssel, egymásra épülő lépésekben, az érintettek lehetőségeinek és teherviselő képességének figyelembevételével kell elérni.
  • A példamutatás elve alapján az állami és a helyi önkormányzati szervek munkájukban érvényesítik a hulladékgazdálkodási törvény céljait és elveit.
  • A költséghatékonyság elve azt jelenti, hogy a hulladékkezelés szabályait úgy kell kialakítani, hogy a gazdálkodók, fogyasztók által viselendő költségek a lehető legnagyobb környezeti eredménnyel járjanak.

Manapság egyre jelentősebb problémává válik a tekintélyes mennyiségű hulladék keletkezése. Főleg városokban, ahol energiát, tárgyakat és erőforrásokat importálunk, míg a másik oldalon hulladékot és szennyezést exportálunk, s mindezeket lineáris irányba áramoltatjuk. Napjainkban a világ népességének valamivel több mint a fele városokban él, és ez a szám egyre inkább növekedni fog. Ahhoz, hogy a hulladékgazdálkodás alapelvei leginkább teljesüljenek, az anyag és energiaáramokat ciklikussá kellene zárni, s ennek következtében valósulna meg leginkább a megelőzés elve. Hiszen láttuk, hogy a természetben is így alakult ki a stabilitás és az egyensúly. S e folyamat megvalósulása által nem csupán kevesebb hulladékot termelünk és mérsékeljük a környezetszennyezést, hanem gazdasági oldalról is számtalan megtakarítási forrás jelentkezik, jelentősen növekszik az energiahatékonyság, melynek következtében jóval kevesebb energiát kell felhasználni, hiszen az újrahasznosított anyagok miatt kevesebb új terméket kell előállítani.

hulladék_04

Források: http://comeniuskft.hu/?page_id=457, http://ftvktvf.zoldhatosag.hu/node/205, http://ingienous.com/
 



Bookmark and Share